Szeged // 7:30 - Zuhogó eső
Megérkeztem a TIK* elé. A cipőm és a nadrágom teljesen elázott. Menedéket keresek a bejárattól tíz méterre. Az összes többi terület a TIK előtt nem fedett. Látszik, hogy az építész mérnökök sokkal inkább a külsőségekre, mintsem a praktikus dolgokra utaznak. Vannak, akik beszélgetnek, vannak, akik egyedül állnak, és várnak, mint jómagam. Az eső pedig csak nem állt el... bent emberek serénykednek, a biztonsági őrök elfogyasztják a reggelijüket, hogy még nagyobb lehessen a sörhas, ami tekintélyt parancsoló még a diplomások előtt is.
*Tanulmányi Információs Központ
7:46
Körbe-körbe lestem, hogy a többiek mit csináltnak. Valaki az óráját nézegette, valaki türelmesen várt, valakik pedig a tegnapi buli kalandjait beszélték ki. A TIK-ben továbbra is csak a szokásos mozgolódás. Nénik, bácsik, jobbra és balra. Az egyik fehér pulcsis néni átrohant az épület egyik részéből a másikba... nocsak, talán a hölgy is a HSZI*-be vár??
*Hallgatói Szolgáltató Iroda
7:50
Elegem lett... gondoltam beállok a forgóajtó elé, annak ellenére, hogy jobban ennél nem is eshetne. Fogtam magam, kinyitottam az ernyőmet, majd megálltam a bejárat előtt. Erre a nép, mint az alfanőstény követni kezdett. Na mondom, magatoktól nem jutott volna eszetekbe? Egy pár beoson elém, és beáll a forgóajtóba. -.- Kérem szépen, csak szép sorba! Sörhasas biztonsági őr bácsi érkezik, kezében a mindenható kulccsal. És... nyitja! Megszánta a jónépet, és kinyitja a diákoknak a TIK kapuját. Nem hoztam pezsgőt, de meg kellett volna ünnepelnünk mindannyiunknak! :D Na jó, csak vicceltem...
7:53
Bejutottam! Első utam a ruhatár felé vezetett. Tökéletesen megszerkesztett stratégia: ernyő összecsuk, kendőt levesz, tárcát kivesz a táskából, táskát levesz... ééééés: NÉNI, NÉNI, GYORSAN!!! Kérek szépen egy számot, mert túl akarok lenni az egészen!! Néni nem ad... néni átnéz rajtam. NÉNIIIII!!!! Na, jól van, csak adott egyet, majd rohantam is a drága sorba...
7:59
Nem engedett be... -.- Sörhasas bácsi állt, és várt. Nézte, a négyzet alakú, csodálatos atomórát, hogy mikor lesz nyolc óra. Mert 8:00-kor beenged minket. Előttem vagy 15 ember várakozott.
8:00
BENGEDETT! ÁÁ! Csipogott az a vacak, mikor leklikkelte, vagy mit csinált a diákokkal. Rohanás, rohanáááás. Éééééés, sikerült, végre, ott vagyok, bent állok a sorban, MÁSODIKKÉNT.
Ha kíváncsiak vagytok a folytatásra, akkor vasárnap este megkapjátok, hogyan váltottam ki a diákom, hogyan iratkoztam be a könyvtárba és miként áztam bőrré hazafelé... :D akkor vasárnap jöjjetek! :)
