Lassan véget ér egy újabb nap. Hihetetlen milyen gyorsan telik az idő. Egymást követik a percek, és az órák villámsebességgel. Kint közben kisütött a nap is három egymás követő esős, hűvös nap után és a házunk előtti kis játszótér ismét megtelt gyerekekkel. Végre úgy tűnik visszatér az élet ebbe az országba minden szempontból. Új a kormány is, ettől a éhttől kezdve nincs megállás a parlamentben sem, csakúgy mint nálam sem. Kemény napok következnek. Hosszú, tanulással teli napok.
Szeretném azonban, ha tudnátok, hogy nem szeretnék SENKIT sem elhanyagolni ezek alatt a napok alatt. Bátran keressetek, max nem fogunk órákig, csak pár percig beszélni, de nekem nagyon-nagyon sokat jelent, ha bármelyikőtök keres, ír, vagy bármi. Ugyanezt fogom tenni én is. Pár percig beszélünk, utána munka... mert másképp nem megy. És a munkának meg lesz a gyümölcse, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni. :D Öreg mondás, de még mindig igaz. :)
Amúgy igen, az utóbbi napokban mindig pötyögtem ide valami okosságot, és igyekszem innentől fogva minél gyakrabban írni. Nem hallom a tapsot emberkék! xD Na, azért... tudtam, hogy nagy az öröm.
Tegnap késő éjjel megírtam első novellámat az üvegszilánkokra. Átlagosra sikeredett, írtam ennél jobbat is, de elsőnek nem rossz. Címe: Emlékek
Mindezalatt bővült egy verssel is... akit érdekel szaladjon olvasniiiiii! xD
Hamarosan újra jelentkezem. Vegyetek fel meleg pulcsit, ha kimozdultok, egyetek friss kaját, igyatok sok-sok vizet, és egészségetek érdekében egy kis pálinkát. xD Azt a jó kis házi magyart!!! :D
