Álmatlan álmodozó

Talpig feketében volt... hosszú-szárú, magassarkú, lakk csizma, nets combfix, csattos miniszoknya, dekoltált felső. Mindehhez komoly tekintet és hosszú sötét haj párosult. Arcának bal oldalán egy hosszabb, még véres vágás húzódott. Határozottan haladt előre a kövesúton miközben kezében erősen szorított egy mintás pengéjű, cifra tőrt.

Megérkezett... várt... várt ellenfelére. Fejét lassan az égre emelete, vele együtt tőrt tartó kezét is. Szemeit ezzel párhuzamosan lehunyta, és erősen koncentrálni kezdett. Pár másodperc csend után hátán két széles, fekete-fehér tollas szárny nőtt, vele együtt nőt haja is, egészen a földig, melynek legvége fehérre váltott. A tőr hosszú, hófehér karddá változott, ruhája pedig csak még hiányosabb lett. Melleit csak hosszú haja fedte, szoknyája pedig földig érőre nőtt, eltakarva csupasz lábait. 

Amint kinyitotta meleg, sötét barna szemeit feltámadt a szél. A nő ellenfele megérkezett...

- Már vártam önre, Lord Chaos... -hangzott a komoly, nőies hang.

A férfi arcát egy egyszerű fehér maszk takarta. Fekete, tábornoki egyenruhát viselt, fehér kesztyűs kezében pedig egy hosszú fekete kardot tartott.

- Eljöttem, ahogy megbeszéltük, Lady Moonlight. Nagyon remélem még állnak a megbeszéltek.

- Igen... minden úgy lesz ahogy megbeszéltük, Lord Chaos. Ha ön győz, öné a testem és lelkem... ha én győzöm, akkor felszabadítja népemet és soha többet nem lép földemre.

Lord Chaos kezét a maszkra helyezte, és egy elegáns mozdulattal levette azt. Kék szemei megcsillantak, arcára pedig huncut mosoly került. 

- Legyen hát... Holdfény kisasszony...